Te quiero Catalunya... amikor nagy mélytányérban kihozták az előételt: egy jó adag mejillones-t a sötétkék kagyló héjában főzve, szinte megmosolyognak, vajon mit kezdek ezzel... de semmi gond, sőt megmagyarázhatatlan miért imádom az ízét, a többi tengeri herkentyűvel, rákkal és a halakkal együtt! Én aki még csak nem is folyó- vagy tóparton nőttem fel és Anyámmal, aki fél halat enni, mióta torkán akadt egy szálka. Hol voltam én a tengerhez és az ízeihez képest? ...mégis.
Ha nem is úgy frissen, mint Savonában, de legalább lehet kapni mirelit formában... végülis akik nem a parton laknak, ők is így veszik, mert nem bírná a több órás szállítást. De olyat mint Savonában, nem is tudom, hogy ettem-e... tudakoltam a receptet, a fűszereket, de nem árulták el, csak annyit hogy petrezselyem.... köszi! De végülis valóban van egy olyan ízvilága ezeknek a kütyüknek, hogy szinte fűszerezni sem kell, úgy jó, ahogy van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése