...mostmár vágom, hogy le kellett volna tisztáznom a játékszabályokat, mi is ez pontosan és hogyan működjön... de ha az ember rögtön szabályokat akar lefektetni, elvész a spontaneitás izgalma és öröme... viszont ha az illető két hétig minden áldott nap felhív, váratlanul még közös hétvégi programot is szeretne, majd eltűnik, napokig nem jelentkezik, sms-re nem reagál, másik üzenetre a válasz: csörgess meg, majd amikor felhívom, leráz, hogy visszahív másnap, majd eltelik 2-3 nap és semmi... nyilvánvaló, ez is egy válasz... csak nem erre számítok és úgy érzem, hülyítenek. Nade nekem se annyira fontos ő, hogy most megkérdezzem, történt-e valami rendkívüli, amiért így viselkedik, pláne számonkérős viszonyban nem vagyunk... habár mondjuk amit az ember a barátaitól, de még az egyszerű ismerőseitől elvár, azt bizony ilyen kapcsolatban még inkább szeretné megkövetelni.
De persze ebből is tanulok... nyilván... de azt nem tudom, ha egyszer előkerül, egyáltalán akarok-e beszélni vele. Persze normális esetben meg kellene adnom az esélyt a magyarázatra... de mi van, ha nem is akar semmit megmagyarázni? ...és ha véletlen még érzi is, hogy válaszokat várok, akár fölényeskedhet: heló, csak nem gondoltad ezt olyan kapcsolatnak, amiben magyarázatot kell adnom? Ez a reakció meg a francnak se hiányzik... ebből kiindulva nem tudom, hogy fel akarom-e venni neki a telefont legközelebb. Mindenesetre olyan mintha látná ezt a hetet, mármint hogy nem érek rá és ezért nem keres. Csak akkor is furcsa ez az egész.
A kíváncsiságom most dilemmázik a ki nem szarja le állapottal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése