...teljesen feldob, olyan jó érzés, ha örülnek a hangomnak...csak egy szülinapi köszöntés alkalmával telefonálok és a vonal másik végi hang teljesen kivirul... ki gondolta volna, hogy emlékszik rám... Firenzéből üzentem és nem is válaszolt. Már hogy felejtettelek volna el? - teszi nekem a mű-felháborodást és most annyira örül, hogy hall rólam, alig hiszi! ...mondja, hogy maradjunk kapcsolatban és menjek le Puglia-ba, mert "sono benvenuta a Bari!" - Mindig szívesen látnak Bari-ban..... Mennyire fel tudja dobni a vonal két végén levőt, ha közel egy év után újra hallanak egymásról! Annak idején mikor még gyakran beszéltünk, miért is jegyeztem meg őt? Mert déli létére olyan tisztán beszéli a standard olaszt, hogy ez tűnt fel. Szinte alig hiszem, hogy pugliai. Persze kedves lelkesedése tükrözi a déliek mentalitását. Ami egyébként csak sztereotípia, mert hány olyan olasszal beszéltem Nápoly környékéről, aki olyan rugalmas volt, mint az öntött vas. De ő nem ilyen szerencsére.
A másik kedvelt személyiség Pistoia-ból való. Fiatalabb nálam, de arca olyan edzett a kerti munkától, hogy jóval többnek néz ki, mint amennyi. A beszéde csupa nevetés, sugallja a mediterrán pozitív gondolkodást. Még akkor is ha tavaszi növény szezon idején kora reggeltől este 9-ig dolgoznak, hétvégén is... azt mondja hétfőn reggel sokkal-sokkal nehezebb mosolyogni... pedig ha beszélünk, mindig mosolyog a hangja.
Ez a pozitív kisugárzás egészen rendbe rak - a mindennapos csalódottságra jó gyógyír és nem is hizlal, mint a nutella.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése