Milyen érdekes, hogy B.J. úgy látta, a fotók alapján - sőt nem volt ezzel egyedül - hogy mennyire jól passzoltam Cs-vel. Örült neki. Azt mondja, még egy régi közös ismerősünknek is mesélte, hogy mennyire jó már, hogy így megtaláltam a hozzám illő embert. Nem is gondoltam volna, hogy beszéltetek rólam. De jól esik.
A legjobb barátod is megállapította, még ott a tanyán, hogy ez a zsák a foltját esete... persze az is lehet, hogy csak azért mondta, mert titkon ezt szerettem volna hallani és meg akart erősíteni az ismeretlen társaságban. D. nagyon értett a nők nyelvén. És ez még akkor volt, amikor büszke voltál rá, hogy ő bizony olyan lány, aki például a vöröshagymát és a sört, ha egy kicsit nem figyelsz, lehet, hogy megeszi, megissza előled... de ha nem is cseni el, legalább annyira szereti, mint te. A fotók alapján tökéletesek voltunk.
Viszont ami a fotók mögött volt, az nem látszott. A gondolkodásmód, a megfelelni akarás, a stressz, a különbségek. Vagy legalábbis nem akartam, hogy látsszon, azt akartam mutatni az ismerősök felé, hogy igen, megtaláltam. Ő lesz az. Miközben tudtam, hogy nem minden működik. Te pedig egyre inkább erre koncentráltál.
Ma csak ültem a napsütésben a hatalmas ablakban és nem volt kedvem kimenni, kimozdulni belőle. Végre kirángatnak... ha még aktuális a koncertre menetel, akkor menjünk... menjünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése