Sírásközeli állapotban nem lehet motiválni egy síró férfit.
Mi a franc van? Szerepet cseréltünk de tényleg? Próbálok erős lenni, de leszívtad az energiámat, mióta meghallgattalak.
Próbálok segíteni, mert jó fej akarok lenni, a síró, kimerült, valamilyen módon minimálisan még szeretett ex - aki nyomul a nem is régen még legjobb barátja volt nőjére, aki pár hete rúgta ki a régi batárod.
Melletted állnék, mint egyetlen kissé abszurd barát - ugyanakkor a kurva életbe elküldenélek legszívesebben. Ez a kettős küzdelem merít le a síráshatárig napok óta. Kell ez nekem?
De te csak B után futsz, mint egy rohadt kiskutya. Megdugni állítólag még nem sikerült... habár neked úgysem ez a lényeg. Az egyetlen dolog amiben nem egy faék egyszerűségű férfi vagy.
Eszembe jut... mennyire egoistává tudsz válni... az sem érdekel, ha kivételesen a nő szeretne több szexet. Akkor is az történik, amit te akarsz. Hetek óta rám se néztél, nyilván mióta azt fontolgattad, hogy valamilyen módon ki kellene dobnod... oké persze a derekad is fájt... nekem már eléggé hiányzott, most mi a fene legyen, elégítsem ki magam melletted fekve... valahogy szóbahozom, de tudom, hogy a gerincsérvednek nem tenne jót... elkezded, kelletlenül megcsókolsz... még mindig mentegetőzők, ha nem szeretnéd stb... erre nyersen megrángatod a vállam, nem szenvedélyesen, hanem durván. Megfeszülök. Bevillan az előző éjjel rémálma, amint két srác megtámad az utcán.
Hülye barom voltam, már réges régen véget kellett volna vetni ennek az egésznek, hogy idáig még véletlenül se jussunk el.
Abban a kurva nagy hülyeségben éltem, hogy egy rossz kapcsolat is jobb mint a semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése