…a
napot nézik és fáj a szívük,
Egyszer
elmegyek, majd ott rád gondolok.”
...megmagyarázhatatlan
szomorúság telepedett rám... csak nézem a vizet, lábam belelógatom, bámulok
magam elé, telik az idő... történjen valami? vagy inkább ne?
„Jó
kis szomorúság, egyszer odamegyek,
Hogy
mondjam el, ez egy portugál dolog…”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése